Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzéseket és megbetegedések is előidézni. A koronavírus fertőzések okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek, a hétköznapi náthától a súlyosabb légúti megbetegedésekig. Tudjuk, hogy a legtöbb vírus közvetlen és közvetett cseppfertőzéssel terjed, de előfordulnak testnedvekkel terjedő és rovarok által terjesztett vírusok is.
De mit érdemes még tudni a vírusokról?
A vírusok élete
A vírusok gazdasejten kívül kevéssé életképesek, olyannyira, hogy gazdasejten kívüli változatukat más névvel különböztetik meg, nem is vírusnak, hanem virionnak nevezik. A virionnak két része van: az egyik, amit genomnak hívnak, mert ez felel az örökítő információkért, illetve a másik a genomot védő köpeny, amit kapszidnak neveznek, ami a vírus génje által kódolt fehérjékből áll. Egyes esetekben a kapszidot még egy lipid burok (ezt peplonnak hívják) is körülveszi. Ilyen lipid burokkal rendelkeznek a koronavírusok, így a manapság sokat emlegetett SARS CoV-2 is.
A két külső réteg nagy szerepet játszik a gazdasejthez való kapcsolódásban, a sejt belsejébe történő bejutásban. Mindennek az a célja, hogy a genom felszabadításával új vírus alkatrészek készüljenek és a vírus genetikai anyaga tovább terjedjen egyik sejtből a másikba.
A két külső réteg minősége nemcsak a gazdasejthez kapcsolódás miatt fontos, hanem azt is meghatározza, hogy egy vírus mennyire stabil, vagyis mennyire hatékonyan áll ellen a kémiai vagy fizikai behatásoknak.
A vírusok elpusztítása - Alkoholos denaturálás
A vírusok elpusztításának egyik módja, amikor valamilyen kémiai anyaggal érintkeztetve, a vírus fehérjéiből oldhatatlan csapadék képződik, vagyis a vírus működésképtelenné válik. Ilyen kicsapató szerek lehetnek szerves oldószerek, nehézfémsók, ásványi- és bizonyos szerves savak.
A szerves oldószerek közül leginkább emberbarátok az alkoholok, melyek közül az etanolt és az izopropanolt széleskörben használják fertőtlenítőszerként. Hatásmechanizmusuk függ az alkalmazott koncentrációtól. Az 50-95%-os alkoholos oldatok jó hatékonysággal képesek átjutni a sejt membránon, a sejtbe jutó alkohol pedig kicsapja, denaturálja a fehérjéket, továbbá vízelvonó hatása van. A tömény alkohol a legjobb vízelvonó, azonban nem jó a fehérjék kicsapásában.
A 70%-os hígítású alkoholok a leghatékonyabbak a fehérjékkel, így a kapszidot alkotó fehérjékkel szemben is. Az alkoholos kicsapatás hatására a fehérjék szerkezete olyan mértékben megváltozik, hogy nem képesek ellátni a funkciójukat. Ezt használják ki az alkoholos kézfertőtlenítők, amelyet külsőleg, a kezünkön található kórokozók elleni védekezésre használunk.
A GraboSeptről
A GraboSept összetételének két fontos jellemzője, hogy 70%-os alkoholtartalommal rendelkezik, amit ma a leghatékonyabb koncentrációnak tartanak a fertőtlenítő hatás szempontjából. A másik pedig az, hogy kézvédő adalékot is tartalmaz, így napi többszöri használat esetén sem szárítja ki a kéz bőrét, tehát tartós, gyakori használatra is ajánlható.
Használata egyszerű, kenjünk el egy mogyorónyi kézfertőtlenítőt a tenyéren, a kézfejen, az ujjakon és az ujjak között alaposan, míg teljes mértékben beszívódik a bőrünkbe. A termék alkalmazásra kész állapotú, ne hígítsuk vízzel, mert az csökkenti a hatékonyságát.
Gélesített állaga miatt nem folyik ki azonnal a tenyerünkből, így alaposabban eloszlatható és bedörzsölhető, ezért hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a hasonló, víz-szerűen folyó kézfertőtlenítők.
Fontos, hogy kizárólag külsőleg, ép bőrfelületen használjuk. Használat után zárjuk le a flakont, tűztől, hőforrástól védett helyen, gyerekektől elzárva tároljuk.