Blog

Jancsó Péter: Az embernél nincsen fontosabb

2020.05.05 10:19
Jancsó Péter: Az embernél nincsen fontosabb

A régió gazdasági életének meghatározó résztvevője és alakítója Jancsó Péter a Graboplast Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az üzletember szereplője volt a rendszerváltásnak, majd a Rába elnökeként is átélte ’98-ban az orosz válságot, és a 2008-as gazdasági világválságot. Cégét jó megérzéssel, jó időben az egészségipar felé kormányozta, tatabányai és győri gyárában önfertőtlenítő padló- és falburkolatot gyárt. Nemcsak a világjárvány gazdasági hatásairól beszélgettünk, de megosztotta velünk a kilábalás hármas szabályát is. Egy hónapja ő sem talált a piacon kéz- és tárgyfertőtlenítőt, de nem beállt a sorba, hanem elkezdett gyártani.

[Fotó: Csapó Balázs / részlet]

– Megélt viharokat és sikereket, politikai és gazdasági változásokat, kellő tapasztalata van ahhoz, hogy megkérdezzem: hova helyezi a koronavírus okán kialakult különleges helyzetet?

– A mostani válságot egy világjárvány okozza, ami megtörte a világgazdaság növekvő menetét. Azt kell mondanom, hogy ilyet én még nem láttam. A 2008-as válságból lassan ki lehetett lábalni, mint a Nike jel, egy gyors lefele menetből jött egy viszonylag lassú felfele menet. Ma világszerte azt látom, hogy az iparágaknak egy jelentős része, mint egy repülőgép, beleállt a földbe. Ez olyan, mint amikor egy autó nagy sebességgel megy és tejfehér ködbe ér – mindenki rálép a fékre. Hogy milyen lépéseket tehetnek a cégek, ebben van tapasztalatom, először a céget és az embert is sokk éri. A hármas szabály az, amin végig megyünk. Első lépés a költségcsökkentés: költségeket, beruházásokat leállítani és visszafogni, csak arra költeni, ami a mai naphoz, vagy a következő hónaphoz kell lépni. A második lépés a cash: őrizd a pénzedet, bevételeket maximalizálni a kiadásokat minimalizálni kell. A világ legnagyobb cége is fejre fog állni, ha nincs pénze, hiszen többet fog költeni, mint a bevételei. A hármas számú szabály: mozgósítsd a belső erőforrásokat, azt a tudást, ami a vállalatnál fejlesztési, marketing és gyártási tapasztalatként jelen van. Körül kell nézni a világban és megnézni, hogy milyen változtatásra van szükség, hogy életben tudjak maradni. Ha én valamire büszke vagyok, hogy olyan közgazdászokkal, mérnökökkel, marketingesekkel dolgozom, akik azt mondták, hogy mai világban ahova el tudunk jutni, az az egészségipar. Megcsináltuk az önfertőtlenítő Silver Knight családot, először padlónak, majd falburkolónak is gyártjuk és fejlesztettünk más az egészségipar számára alkalmas termékeket.

– Tény, hogy jókor fordultak rá az egészségiparra, gondolhatnám is, hogy nem lehet oka panaszra…

– Ez nem teljesen igaz, mert a lakáshoz köthető termékek, parketták, padlók értékesítése visszaesett. Vannak szenvedéseink is, de az egészségiparban, valóban igaza van, ott jobb a helyzet.

– Ami viszont nem volt a portfóliójuknak a része a járvány előtt, az a kézfertőtlenítő gyártása. Életbe lépett a hármas szabály?

– Március közepén került elő ez a gondolat, mert sem kézfertőtlenítésre, sem tárgyfertőtlenítésre nem kaptunk árut. Most ott tartunk, hogy napi ötezer liter az eladási célunk. . Nagyon büszke vagyok a cégre, hogy ezt meg tudta csinálni. A támogató környezetnek is sokat köszönhetünk, két-három nap alatt megkaptuk a forgalombahozatali engedélyt. Nem volt bennem szándék, hogy nekünk ebbe az irányba kell mennünk, de március 20-a után már igen, mert tudtam, hogy mély gazdasági válságba fogunk belezuhanni. Egy hónap alatt egy tehetséges gárda fel tudott építeni egy új üzletágat.

– Ennek az innovációnak azt gondolom megvolt az alapja…

– Igen, teljesen jól gondolja. Negyedik gyárunkat, a tatabányai Design Padló gyárat, egészségügyi padlóknak a készítésére ruháztuk be 2016-2017-ben. Az, hogy nem lehet szerezni kézfertőtlenítőt hozta a másikat, hogy akkor csináljuk magunknak. De ha magunknak csinálunk, akkor miért nem csináljuk nagyban? Az engedélyeztetése, a kifejlesztése, ugyanannyiba kerül, hogyha sokat csinálunk, mintha keveset csinálnánk. Mivel a cégünk fejlesztői tudása nagyon erős, ezért mi egy olyan gél típusú fertőtlenítőt hoztunk forgalomba, ami bőrvédő, kiszáradás elleni és illatanyagokat is tartalmazhat. A megállapítása, hogy ettől irigylésre méltók vagyunk, csak részben igaz. Termékeink kilencven százalékát exportra gyártjuk sportlétesítményekbe, irodákba, iskolákba és a járműipar számára. Ha azt kérdezné tőlem, hogyan látom, mekkora lesz a visszaesése a Graboplastnak, akkor a második negyedévben legalább negyven százalék.

– A hármas szabállyal ezt is vissza lehet hozni?

– Nincs más szabály. Sokként ért, mikor először szembesültem a világjárvány gazdasági hatásával. Normális esetben, ha kérdezem a kereskedelmet, hogy mennyi rendelés jött, azt mondják, hogy 82. Második napon 67. Következő napon megkérdezem, azt mondják nulla, majd mínusz 5. Mi az, hogy mínusz 5? Tulajdonképpen meglévő rendeléseket mondanak vissza, itt marad a termék. Erre a válasz, hogy költségcsökkentés van, őrizzük meg a casht és a belső erőforrásainkra alapozva keressük a helyzet megoldására a választ.

– Ez gyakorlatilag egy lakossági tanács is lehet.

– Abszolút lehet, sőt. Ez egy körforgás. Ha ez nem elegendő intézkedés, akkor mondom a következő hármat: költségcsökkentés, őrizd meg a pénzedet és belső erőforrás. Ha még ez sem elegendő, akkor költségcsökkentés, őrizd meg a pénzt és belső erőforrás. Csak ebben lehet gondolkodni, amíg nem jön a jobb idő.

– Mikor jön a jobb idő?

– A Nemzeti Bank elnöke azt mondja, hogy ez V alakú probléma, amikor lemegy a járvány, akkor visszaáll minden a helyére. A pénzügyminiszter azt mondja, hogy inkább U alakú, nem fog minden azonnal visszaállni a helyére. Én ehhez állok közelebb. Ez az év nagyon-nagyon problémás lesz nagyon sok cégnek.

– És a cégek munkavállalóinak is?

– Mindenkinek nehéz lesz, mert az embereknek a fogyasztási szokásai szép lassan át fognak alakulni az első szabály miatt. Bizonytalanok lettünk, a pénzünket nem fogjuk majd elkölteni, inkább meg fogunk takarítani a rossz napokra. Visszafogottabb lesz a fogyasztásunk a lakásvásárlástól az autóvásárlásig minden. Ha viszont kisebb a kereslet, akkor kevesebb embernek lehet munkát adni. Ördögi kör ez a gazdasági válságok jellemzője.

– A munkahelymegtartás prioritás a kormányzati csomagban, ugyanakkor nem lehet kötelezni a cégvezetőket, hogy mindenáron megtartsák a dolgozóikat. Ebben hol lehet a középút?

– Ha a munkahely-megtartást nézzük, akkor a nagypénteken kiadott kormányrendelet mindamellett, hogy abszolút üdvözlendőnek tartok, egy kicsit elkésett. Ha valaki elesik az utcán, akkor nem azt kérdezzük meg, hogy stroke-t kapott, vagy részeg-e, hanem segítünk rajta. Minket a gazdaság minden szereplőjét fel kellene állítani, mert elestünk az „utcán”. Gyors segítség kell. Ha azt kérdezzük magunktól, hogy a javaslatokkal mit lehet kezdeni: a kormány álláspontja szerint nehéz időszakban az állam támogatásával tartsuk belül a munkaerőt a cégben, még akkor is, ha nincsen rá szükségünk, mert majd egyszer szükségünk lesz rá? Megtartjuk ezeknek az embereknek a fogyasztását, ha megtartjuk a fogyasztást, akkor nem fog annyira visszaesni az autóvásárlás, a lakásvásárlás, és így tovább. Ezek nagyon-nagyon okosan megfogalmazott dolgok.

Véleményem szerint akkor cselekednénk helyesen, hogyha mindhárom szereplő, a munkavállaló, a munkaadó és a kormány is áldozatot hozna a munkahelyek megtartása érdekében. A munkavállalónak tudomásul kellene venni, hogy csökken a havi jövedelme. Ha a kormány a három hónapos munkahelymegőrzési támogatáshoz ragaszkodik, sok vállalat, aki úgy ítéli meg, hogy a kilábalás 6-9 hónapig is el fog tartani, ezt a támogatást nem tudja igénybe venni. Ha a kormány azt mondja, hogy a munkahelymegőrzési támogatás lejárta után munkahelyeket fog teremteni akkor jó. Ha nem, akkor május-júniusban meg fog növekedni a munkanélküliek száma. Amennyiben a kormány később módosít a „kurzarbeit” feltételein, jónéhány tízezer ember lesz a vállalatok kerítésein kívül. A mi vállalatunk hajlandó áldozatot vállalni a gazdasági észszerűség határain belül. A kormánynak gyorsan, nagyarányú változtatásokat kellene végrehajtani, hogy az ország a felerősödő válságból ki tudjon kerülni. Ha kisebb lesz a nyárra a munkanélküliek száma, akkor gyorsabb a gazdasági válságból való kilábalás. Minden fórumon azt kell mondanunk, hogy az embernél nincs fontosabb.

– A Nemzeti Bank és a kormányzat is az Eximbankon keresztül olyan hitelkonstrukciókat ígér, ami sok cégnek lesz mentőöv. Ami nem mindegy szerintem, hogy a működési vagy a beruházási hitelek lesznek a jobban támogatottak?

– Igaza van. Most én vagyok abban a pozícióban, hogy védem a kormányzati intézkedéseket. A kormányzatnak van erre is, meg arra is javaslata. A kormányzat azt mondja, hogy ha te képes vagy arra, hogy beruházzál, annak a felét, nyilván bizonyos keretösszegeken belül otthagyja a vállalatnál. Ettől függetlenül adok neked sokkal nagyobb összegben egy működéshez szükséges hitelt. Nem azt mondja, hogy mind a kettőt vedd fel. Ezek jó intézkedések és a gyakorlat fogja igazolni, hogy hatásosak-e.

– 2009-ben a gépjárműipar húzta ki az országot a válságból, most nem biztos, hogy ez lesz a legerősebb szektor, ami ki fog rántani minket.

– Teljesen egyetértek, az autóiparnak a kiráncigálása a 2009-es időszakban németországi kezdeményezés volt. A németek nagy kedvezményeket kaptak autóvásárlásokra és ezzel berobbantották az iparágat. Most már nem csak Németországról van szó és nem csak Európáról, hanem az amerikai autóiparról és a kínai fogyasztásáról is. Ezek mind durván visszaestek. Ugyanakkor a válságból való kilábalás nem a multikon fog múlni. Magyarországon a magyar tulajdonú vállalatok adják a munkavállalói körnek a 75-80 százalékát. Nyilván a GDP-be az óriás multik bele tudnak nagymértékben szólni, de ha a munkahely védelemről beszélünk, akkor a magyar vállalatok magyar dolgozóit kell megvédeni. Az a magyar cégtulajdonos, aki tartja a létszámát, de nem tud munkát adni, égeti a pénzt. Fontos a kormány aktív és erős segítése.

– Kínában időben előttünk járnak a járványban. Mit hall az üzleti partnereitől?

– Sanghajban és Pekingben vannak a partnereink. A sanghaji iroda, akikkel együttműködünk, azok egy teljes gazdasági felfutásról beszélnek. Nagymértékben növelték az autóbusz és a metró-kocsigyártást, a tavalyi rendeléshez képest nagyobb rendelésállománnyal bírunk, beleértve a válsághelyzeteket is. Amit mondanak, hogy ők már gondolkodásban is túl vannak a válságon.

Forrás: kisalfold.hu